Póni, telivér, hideg- és melegvérű ló - mi a különbség?
Pónik - a robosztus szabadidőlovak
A póni ugyanolyan ló, mint a többi, de a nemzetközi megállapodás szerint azokat a lovakat nevezik póninak, amelyek marmagassága nem éri el a 1,47 métert (vagy 1,48 métert, ha meg vannak patkolva). A zoológusok szemszögéből ezzel még egyáltalán nincs megoldva a kérdés, hogy melyik ló számít póninak, mert sok ló ugyan alacsonyabb 1,48 méternél, de mégsem póni. A póni olyan lófajta, amely a jégkorszaki őspónitól származik és ma az angol Exmoor póniban szinte tisztán megtalálható. Az eredeti póniknak terjedelmes törzsük és nagy teljesítményű emésztőrendszerük van. Ezzel az olyan szegényes táplálékot, mint az ágakat, vagy a fakérget is hasznosítani tudják. A táplálék megrágásához különösen nagy örlő fogaik vannak. A durva, zsíros szőr a sűrű sörénnyel és farokkal együtt jól véd a nedves időjárástól, és ősszel majdnem medveszerű téli bundává nő. A lábaik viszonylag elég rövidek és erősek. Nem nagy gyorsaságra, hanem járhatatlan terepen való kitartó vándorlásra alkalmasak. Tipikus pónik: Shetlandi, Connemara, Dartmoor, Exmoor.
Hidegvérűek - az izmos munkalovak A hidegvér nem a testhőmérsékletre utal, hanem a lovak temperamentumával függ össze. Az őspóni mellett északon létezett egy másik, jelentősen nagyobb létszámú lófajta: a tundrai ló. Marmagassága 150-180 cm volt, kisebb rokonához hasonlóan erős fogsorral és jó emésztőrendszerrel rendelkezett. Hosszúkás fej, kiöblösödő orrvonal jellemezte, amely alatt nagy üregek voltak a hideg levegő előmelegítésére. A válla meredek és izmos volt. Ezáltal a mellső lábai nem tudtak nagyon előre nyúlni, de fáradhatatlanul tudták tartani a nehéz testsúlyt. Lábai erősek, patái nagyok és a puha tőzegtalajra alkalmasak, csüdje dús szőrzettel fedett volt. A zord és sokszor járhatatlan környezetükben előnyös volt az óvatos jármód, a nyugodt temperamentum és az erős akarat. Ezeket a fajtajegyeket többé-kevésbé ma is megtalálhatjuk hidegvérű lovainknál. Abból indulhatunk ki, hogy a munkalovak a jégkorszaki tundrai lótól származnak.
Tipikus hidegvérű lovak: Schwarzwaldi sárga, Shire Horse, Percheron.
Melegvérűek - a modern sportlovak A melegvérű elnevezésnek több jelentése is van. Sokszor fajtanévként használják mint pl. Svéd melegvérű. Így használva a melegvérű elnevezés egy jól ugró és idomítható, sportos hátaslóra utal. A lótenyésztők nagy része az elmúlt évtizedekben egy célra irányította figyelmét, a modern, nagy sportlóra. Gyakran kereszteztek be angol telivéreket vagy különböző lófajtákat. Ezáltal a legtöbb sportló nagyon hasonlít egymásra és sokszor még egy szakember sem tudja megkülönböztetni őket. Melegvérűnek neveznek minden olyan lovat is, amely sem hidegvérű sem póni. Különböző őslófajták vezettek a kialakulásához.
Telivérek - a legelegánsabbak a lovak között
A világon csak két lófajtát lehet telivérnek hívni: az angol és az arab telivért. Ez a két fajta közeli rokonságban áll egymással. Az angol telivér az arab telivér alapján alakult ki. Az arab ló eredetéről számos legenda szól. Ezek szerint a Közel-Kelet sztyeppéin és sivatagaiban finom testalkatú, törékeny, élénk temperamentumú lovak éltek. A nyitott terepen az ellenség elől való menekülésnek egyetlen esélye a gyors megfutamodás volt. Ebből a lófajtából alakult ki közel 1300 évvel ezelőtt Mohamed próféta nagyszerű tenyésztési utasításainak köszönhetően az arab telivér.
A legtöbb melegvérű lófajtát és pónifajtát, sőt a hidegvérű lófajtákat is évszázadokon keresztül arab telivérek bekeresztezésével nemesítették.
Az angol telivér tenyésztése 1700 körül kezdődött néhány tucat kancával, amelyek közül valószínüleg mindnek az ereiben már sok arab vér csörgedezett. Három mén volt a fajta megalapítója: Godolphin Barb, egy tuniszi berber, Byerley Turk, egy kiváló török mén és Darley Arabian, egy első osztályú sivatagi arab mén. Minden angol telivér ezektől az állatoktól származik. Az angol telivér a legjelentősebb versenyló és egyben a legfontosabb nemesítő a modern sportlótenyésztésben.
De mi a félvér? A félvér olyan ló, amelynek az apja angol vagy arab telivér, az anyja pedig valamilyen más fajtájú ló
|