Lovas gyógymódok

Magyarországon egyre több helyen vállalkoznak sérültek, betegek, fogyatékosok lovagoltatására. A gyógylovagoltatás egy olyan gyakorlati eredményekkel alátámasztott, gyógyító, fejlesztô, nevelô hatásaiban elismert eljárás, amely a lovaglás pszichológiai és fiziológiai hatásait használja fel fogyatékos és sérült embertársaink helyzetének javításában.

 A gyógylovagoltatást három fô területre lehet felosztani, amelynek során a ló, mint élô “gyógyászati segédeszköz” vesz részt a neurológiai törvényszeruségeken alapuló terá-piában, melynek keretén belül a lónak az emberével közel megegyezô mozgáslefutását, a fellépô háromdimenziós mozgásimpulzusokat használják fel.

A hippoterápia

Mozgásszervi rendellenességek, tartás és mozgási funkciók hibája (agyvérzés utáni féloldali bénulás, gerincferdülés) esetén használatos terápiás eljárás. A hippoterápia (neurofiziológiai gyógytornakezelés) során a ló egy "élő gyógyászati segédeszköz", mely a ló és az ember hasonló mozgását használja ki. A ló hátán ülő ember testére közvetlenül átvitt, háromdimenziós mozgásimpulzusok olyan tartási és egyensúlyreakciókat váltanak ki, mint amilyenek az egészséges járásra jellemzőek.

 Ezek az impulzusok segítik a megfelelő izomtónus kialakulását, az egyenes testtartás és az optimális mozgásminták létrejöttét. A gyógyító munkát hippoterápiás végzettségű gyógytornász vagy szomatopedagógus (mozgásszervi betegekkel foglalkozó gyógypedagógus) végezheti.