A könnyített ülés

Amikor a lovas akadályokon lovagol keresztül, terepre megy vagy fiatal lovat képez ki, bizonyos mértékig képesnek kell lennie arra, hogy a ló hátát kevésbé terhelje a testsúlyával, és a ló egyensúly- és jármódváltásaihoz puhán alkalmazkodjék.

Az ugrónyereg vagy univerzális nyereg rövidebb kengyelhosszal jobban előreengedi a lovas térdét. Egy idomítólovaglást követő terepmunka után például elég ha csak 1-2 lyukkal állítjuk rövidebbre a kengyelt.

Ugratáshoz vagy terepakadályok lovaglásához négy-hat lyukkal rövidebb kengyel kell. Általában minnél gyorsabb munkát végzünk, annál rövidebb kengyelre van szükségünk.

A könnyített ülés módja:

A lovas felsőteste csípőből kissé előredől, súlya eloszlik a combokon, a térdén keresztül a sarokig. Annak ellenére, hogy a lovas súlyától legjobban ugratás közben mentesül a ló háta, ha síkon lovagolunk könnyített ülésben, közel kell maradni a nyereghez, a lovas és ló súlypontja egybe kell hogy essenek, így marad csak biztos az ülés.

Ugyanúgy , mint az idomító ülés esetében, a lényeg a felsőtest és a karok stabilitása, valamint a csípő, a térd és a boka rugalmassága. A csizma jobban előrecsúszhat a kengyelben, a sarok mélyebbre süllyed, mivel a lovas súlyának nagyobb hányadát viseli. A térdek jobban záródnak a nyeregszárnyhoz, ezzel szilárdabb a támaszkodás. A lábszárnak biztosan kell támaszkodni a ló oldalához, mert ha ugratás közben hátracsúszik, azzal csökkenti az ülés stabilitását, és a lovas képességét arra, hogy az ugrás előtt, felett és után jól tudja követni a ló mozgását.

Az alkart és a kézfejet kicsit előrébb toljuk, a könyök valamivel a test előtt helywezkedik el, de a zablától könyökig tartó egyenes vonalát fenn kell tartani.