Fontos, hogy boxban álljon, és ne legyen lekötve. Egy átlagos istállóban, még ha angol boxos is, mínusz 15 fokos hidegnél is a belső hőmérséklet éjszaka 0 fok körül van. Több ló esetében 6-7 fokig is felmehet. Jó tanács, hogy télen az ilyen éjszakai lehűlések esetén délután 2-3 óra körül már kerüljenek be a lovak az istállóba, így estére szó szerint felfűtik maguknak azt.
A munkát a lóval lehetőleg délelőttre időzítsük. Ha ez nem megoldható, akkor mindenféleképp úgy érkezzen be az istállóba, hogy már le legyen hűlve a normális testhőmérséklet környékére. (Ez sokszor 15-20 perc sétát is jelenthet)

A ló, amíg megy, nem fázik meg még akkor sem ha vizes, de arra oda kell figyelni, hogy ne hirtelen hűljön le a teste. Nyugodtan rá lehet tenni két takarót. Az alsó legyen frottír, a felső vastag posztó, de semmiféleképp ne műszálas. Nem mindig a drága takarók a legmegfelelőbbek. Kb. 15 perc múlva az alsó takarót ki kell venni vagy cserélni, attól függően, hogy még mennyire vizes az állat.

A fölsőt csak akkor kell eltávolítani, ha már megszáradt. Sokszor lassan szárad, ugyanis az erős munka utáni ún. hőtolulás még 20-30 perc elteltével is érzékelhető, mely újabb izzadásban nyilvánul meg. Ilyenkor át lehet csutakolni száraz szalmával, és újra betakarni.

Mindezekkel együtt a szélsőséges időjárási viszonyok mellett - és ebbe beletartozik a nyári kánikula is! - mindenféleképpen mérlegelni kell, hogy mennyire tegyük ki kedvencünket egy esetleges megfázásnak, vagy hőgutának. (Mindig az legyen a szemünk előtt, hogy természetes állapotában a ló, ha nem muszáj szinte soha nem rohan annyit, hogy csurogjon róla a veríték, vagy ha igen, akkor van alkalma annyit mozognia, hogy ne fázzon meg.)
A hőtermeléshez energia kell, amit viszont a megfelelő többlettakarmányozással lehet megoldani. Erről még szó lesz a takarmányozás címszó alatt.