Lábvédők

Lábszárvédő:

A lábszárvédőt a lónak mind a 4 lábára használják a lábszáraknak a munkában való védelmére.

 Általában könnyen tisztán tarható, szintetikus anyagokból készül, tépőzárral rögzíthető és belül párnázott. A fokozottabb védelmet nyújtó változatok terepversenyeken használatosak.

Bokavédő:

A hátsó lábak bokáit védi és általában díjugratásnál használják.

Ínvédő:

A sérülékeny inak védelméről gondoskodik. Az elöl nyitott változatokat díjugratáshoz, az elülső lábakon használják.

ínvédő

Bevágó gumiharang:

Elsősorban ugratás vagy futószárazás közben védi a pártaizület környékét és a sarokvánkosokat.

Legtöbbször gumiból készül és vagy tépőzárral rögzítik, vagy felhúzzák az elülső patákra. A gumiharangot szállítás közben is gyakran felhelyezik a ló lábára.

bevágó gumiharang

Pártavédő gumiharang:

Funkciója hasonló a gumiharangéhoz, de mivel hosszabb a szára, kissé jobban védi a csüd alsó részét is.

Úti szárvédő:

Hosszú, vastagon párnázott lábszárvédő, ami a csánktól és lábtőtől egészen a pártaízületig védi a ló lábát.

Az úti szárvédő pontosan illeszkedjen, de ne legyen szoros, ne nyomja a ló lábát. A rögzítő csatok kívül legyenek, a csatolások vége ne lógjon szabadon és hátrafelé feküdjenek.

Fásli:

A fáslik munka - legtöbbször díjlovagló edzés és tereplovaglás - közben védik a ló lábszárát. Főleg gyapjúból vagy kevert pamutanyagból készülnek, változó rugalmasságúak és általában lágy vattarétegre vagy e célra készült fáslipárnára tekerik fel.

A fáslit egyenletesen és nem túl szorosan kell föltekerni, nehogy elszorítsa a vérkeringést vagy a nyomásával okozzon sérülést, ezért a kezdő lovasok számára a lábszárvédők használata biztonságosabb.

Az útifásli szélesebb, vastagabb anyagból készül, vastag párnázó bélésre kell feltekerni és ragasztószalaggal rögzíteni.

Amikor a fáslit terepversenyek alkalmával az ütést felfogó anyagra feltekerve használjuk, a tépőzárat a biztonság kedvéért ragasztószalaggal is rögzíteni kell.

fásli