A lóápolásról

A lóápolás nemcsak kozmetikai szempontból fontos, hanem a bőr és szőrzet egészségének megőrzése miatt is. A szabadon élő lovakat a ménesben levő társaik ápolják. Megfigyelhetjük, hogy a ménessben élő lovak és társaik vakargatják egymást, meghemperegnek, mert így tudják levakarni magukról a földet, a port, a korpát, az izzadságot és a levedlő szőrt.

A vakarózás egyben maszírozás is, ami élénkíti a vérkeringést, elősegíti a szőrzet és a hám megújulását.

A szabadon élő lovak számára élvezetes tevékenység a társak "ápolása", hiszen minamellett, hogy ellazítja őket, segít a kötődések kialakulásában is. A háziasított lovak esetében ezt a szerepet az embernek kell átvennie.

A lóápolás még az olyan nagy istállókban is lehetőséget ad arra, hogy megveregessük a lovat, szóljunk hozzá pár kedves szót, ahol sok lovat kell gondozni. A fiatal lovaknál pedig fontos része annak a folyamatnak, amelynek során az állat egismer és elfogadja az új falkavezért, az embert.

A lóápolás kezdő lovas számára is könnyebbé teszi a ló megismerését, általa nagyobb biztonságban érzi magát a lovak körül.A lóápolás ideje függ a lóápolótól és a lótól; tapasztalt lovas 10 perc alatt áttudja kefélni a lovat ugyanakkor a teljes ápolás nyírással együtt akár 1 órát is igénybe vehet.

Mielőtt felszerszámozzuk és kivisszük a lovat az istállóból, keféljük át, töröljük le róla a port. Ez arra is lehetőséget ad, hogy a munka előtt ellenőrizzük az egész testét. Az ápolás nagyja a munka után következik, amikor el kell róla távolítani az izzadságot és a szennyet, és általában véve úgy kell visszavezetni az istállóba, hogy kellemesen érezze magát.

A lóápolás előtt:

Ideális esetben nem az istállóban, hanem egy külön helységben ápoljuk a lovat. Így nem lesz poros a ló lakhelye, és az ápolás is könnyebb.

A lovat kötőféken és kötőfékszárral kell kikötni. Az a legjobb, ha 2 szárral kötjük ki a box vagy a folyosó két pontjához úgy, hogy a lóápoló a ló mindkét oldalához hozzáférhessen, és a rosszalkodó ló ne tudjon hátrafordulni, hogy ő "ápolja meg" a lovászát (azaz hogy belecsíp :))

Ha erre nincs lehetőségünk, akkor kb. 50-60 cm hosszúra kell megkötni úgy, hogy a fejével ne tudjon hátrakapni.

Csak olyan kötőfékszárat használjunk az istállóban, amit erre a célra terveztek és könnyen oldható csomóval vagy gyorskioldású karabínerrel rögzítsük arra az esetre is gondolva, hogy a ló megijedhet, meghúzhatja magát. A szárat ugyanilyen okból mindig biztonsági csomóval kössük meg. Soha ne kössük közvetlenül az istálló falán lévő karikához vagy kampóhoz.

A lóápolás:

Először sorba ki kell tisztítani mind a 4 patát. A ló felőli kezünkkel fogjuk meg és tartsuk a patát a pártaízületnél, és - a sarok irányából előrefelé- patakaparóval szedjük ki belőle a maradék almot, földet. A nyírbarázdát óvatosan tisztítsuk mert az érzékeny terület. Tartsunk kéznél egy szemetesedényt, ahova a patából kiszedett maradványokat ki tudjuk dobni.

 patakaparó

Lovaglás után slaggal vagy ha ez nem megoldható, gyökérkefe és egy vödör melegvíz segítségével moshatjuk le a patákat.

Sok nagy kiképzőistállóban a lovat edzés után lemossák. A vizet svicckés segítségével húzzák le róla, majd az állatot lószoláriumban megszárítják, de ez csak nagyobb istállókban oldható meg.

svicckés, másnéven tajtékvonó

Egyszer-egyszer samponal is lemoshatjuk a lovat, de inkább csak verseny előtt mivel ha huzamosabb ideig használunk sampont, károsítjuk a bőr természetes védőrétegét. Szabadban csak nagyon meleg időben mossuk le a lovat.

Az ápolást általában az izzadság és szennyeződés eltávolításával kezdjük, fejtől hátrafelé haladva. Amikor a ló bal oldalán dolgozunk, a kefét jobb kézben, a vakarót pedig jobb kézben kell tartani, jobb oldalon fordítva. A szenny, a por és a megszáradt izzadság a leghatékonyabban gumivakaróval távolítható el.

gumivakaró

fémvakaró

Körkörös masszírozó mozdulatokkal tisztítjuk a test lágy részeit.Soha ne használjunk vakarót a fej csontos részein és az alsó lábszáron. Ezekre a testrészekre puha kefe való.

gyökérkefe

Ha a szennyeződés nagyrészét levakartuk, szőrkefével rövid seprésszerű mozdulatokkal keféljük át a szőrt. Néhány mozdulat után húzzuk ki a port és a szőrt a fémvakaró segítségével a keféből (amit a másik kezünkben tartunk) Időnként verjük ki a fémvakaróból a port az istálló padlóján. A hasaljat, a sörény alatti területet és a lábak közét se felejtsük ki.

szőrkefe

Amikor a ló mindkét oldalát megtisztítottuk következik a fej, ami különös figyelmet igényel. A fej csontos részeit finoman keféljük le, különösen óvatosan a fülek, a szemek és az üstök alatt.

A ló farkát és sörényét nem szabad kefélni. A farok ápolásához fogjuk kézbe az összes farokszőrt és egyszerre kis részeket kiengedve, szedjük ki a másik kezünk ujjaival a csomókat.