A nóniusz védelmében

Az intenzív állattenyésztés a világ összes országában egyre általánosabbá válik. A szinte nagyüzemi tartási körülményeket azonban nem minden háziállatfajta képes elviselni. Ez az oka annak, hogy egyes fajták az egész világon elterjednek, mások pedig háttérbe szorulnak. 
 Így került hátrányos helyzetbe az egyik hagyományos magyar lófajta, a Nóniusz is. Ma már csak mintegy 450 kanca van ebből a fajtából, holott a tiszta vérvonal megőrzéséhez körülbelül ezerre lenne szükség.
A Nóniusz története a napóleoni háborúk idejére nyúlik vissza, amikor az osztrák császári hadak egy Nóniusz nevű, a franciaországi Rosier-i ménesben született méncsikót többedmagával zsákmányoltak. Az állat először egy alsó-ausztriai ménesbe került, majd 1815-ben került Mezőhegyesre.
A karakteres alakú angol telivért Magyarországon spanyol, olasz és arab kancákkal párosították. Így alakult ki előbb Mezőhegyesen, majd pedig Mátán az apaállatról elnevezett Nóniusz ménes. Itt a lovakat eredetileg a hadsereg számára tenyésztették, a Nóniuszok erős hátas- és a nehéz hadfelszerelést elhúzó katonalovak. A tenyésztés rendkívül sikeres volt. Számos kitüntetés és díj mellett az 1900-as párizsi világkiállításon az "Ideális ló" címet egy Nóniusz fajtájú állat kapta meg.
A Nóniusz fajta kialakítása több mint kétszáz évig tartott a szakembereknek. De a tenyésztés, a nemesítés a szakma klasszikus szabályai szerint folyt, a kromoszómákkal, génekkel, DNS-sel természetesen nem foglalkoztak, nem is foglalkozhattak abban az időben. A modern állattenyésztés azonban már nem történhet a genetika legújabb eredményeinek felhasználása nélkül. A Nóniusz fajta genetikai jellemzőinek feltérképezése a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési program keretében indult meg a mátai ménesnél.

Zilahy István ménesgazda szerint a vizsgálatok célja a hagyományos háziállat fajtáink genetikai és gazdasági értékeinek tudományos feldolgozása. Ez többszörösen is érinti a Nóniusz fajtát, hiszen a fajta egyediségének bizonyításához, a fajtában alkalmazott, alkalmazandó tenyésztési eljárásokhoz és a származás ellenőrzéshez nélkülözhetetlen információt ad a tenyésztőnek.

A szakemberek azt remélik, hogy a genetikai vizsgálatok segítségével bebizonyítható, hogy ez a fajta egyedi: a világ összes angol félvér lófajtájától különbözik. A pontos genetikai leírás birtokában pedig már biztonsággal megőrizhető a magyar kulturális örökség részét képező Nóniusz lófajta.