Az idomító ülés

Sík terepen mindenfajta lovagláshoz a legáltalánosabban használt ülés az idomító vagy iskolaülés. Idomító üléssel akár univerzális, akár díjlovagló nyeregben lovagolhatunk, de a speciális tervezésű díjlovagló nyereg mélyebb ülést és hosszabb kengyelállítást tesz lehetővé.

Idomító ülésben a lovas a lovas függőlegesen ül a nyeregben, a vállától, a csípőjén keresztül a sarkáig egyenes vonalat lehet húzni. Az idomító ülés egyéb elemeiváltozhatnak, mivel minden ló és lovas más-más felépítésű és méretű, de ez a képzeletbeli vonal állandó. A jó lovak és a jó lovasok között mindenfajta méret és alak előfordul.

A jó idomító ülésben az ülep a nyereg legmélyebb részén van és a lovas testsúlya egyenlően oszlik meg az ülőcsont és a combok között, mindeközben az izmok lazák, nem feszülnek. Mindenfajta izomfeszülés kiemeli az ülést, ami azt jelenti, hogy a lovas nem a lovon,  hanem felette ül.

A felsőtest tartása akkor jó, ha egyenes háttal, laza, leengedett vállal - egyensúlyban, de nem megfeszülve - felemelt fejjel és előretekintve ülünk. A felkar és a könyök a törzs mellett fekszik, az alkar le van engedve a ló marja fölé. A kézfej, hüvelykujj fölfelé áll, összezáródik, de nem szorítja a szárakat.

Ha a könyököt a törzsünkhöz szorítjuk elemerevedik az ülésünk, ha pedig túlzottan kinyitjuk, azzal bizonytalanná válik a felsőtest, a kar és a kézfej. Oldalról nézve a zabla-szár-alkar-könyök vonal egy egyenest alkot. Bármiféle törés rontja a lovas lehetőségét arra, hogy puha kapcsolatot tudjon fenntartani a ló szájával, és finoman tudja alkalmazni a szársegítségeket.