Távlovaglás

Miért választja valaki a távhajtást a többi lovassport helyett? Fõleg, hogy többet megtudjon a lovakról nehéz fizikai megterhelés közben, hogy megszabaduljon a stressztõl és feszültségtõl, hogy új helyeket lásson, hogy aktívan sportoljon 4 lábú társával, amelyet idõsebb korában is használhat… A távhajtó sport megtanítja a lovast megbecsülni és kincsként kezelni az egészséges lovat. Ebben a sportban nincs nagyobb öröm annál, mint amikor a ló ugyanannyira fel akar jutni a hegy tetejére, mint a lovas, vagy amikor a ló úgy éri el a célt 160 km után, hogy még mindig tele van energiával és még menne tovább. Ez egy nagyon erõs lelki "díj", ami segít megfeledkezni a melegrõl, hidegrõl, éhségrõl, fáradságról.

A távhajtó verseny többé-kevésbé maraton a lovak számára, akik elõre kijelölt pályán haladnak, megállókkal és állatorvosi kapukkal amik biztosítják, hogy csak egészséges és fitt lovak versenyeznek. Az állatorvosi kapunál a ló be kell bizonyítsa, hogy képes biztonságosan továbbmenni.

Ahhoz, hogy felkészítsünk egy lovat 120 vagy 160 km-re mind a ló és a hajtó részérõl áldozatokat követel. Ezen kívül természetes életmódot. Ez magában foglalja azt, hogy a tél pihenésre van, hogy szükség van hatalmas kifutóra és kényelmes boxra. Az a környezet, ahol a ló felnevelkedik szintén hatással lehet késõbbi teljesítményére. Mindenképp természetes körülmények között kell felnõnie. Meg kell adni neki a lehetõséget arra, hogy küzdjön az elemekkel, és arra, hogy úgy fejlõdjön, hogy fel legyen készülve a nehézségekkel és kényelmetlenségekkel szemben. Nagyon fontos, hogy szeressen más lovakkal és emberekkel lenni.

Szigorú szabályok a ló védelme érdekében.
A távhajtás szimbólumai: szeretet, törõdés, figyelem és tudás- nem csak egyszerû atlétika. A ló jólléte mindenek felett. Voltak idõk, amikor sok ló pusztult el túlhajszoltságban a versenyeken, emiatt a távlovaglásra vonatkozó szabályok ma már nagyon egyértelmûek és a szervezõk keményen betartják õket. Az adrenalin és a csorda ösztön hajthatja a lovat a leggyorsabb csoporttal a verseny elején, de nem valószínû, hogy ezek a tényezõk segíthetnek az elsõ orvosi vizsgálat után is. A fájdalom ellenére történõ munka az endorfin hormonnak köszönhetõ. Ez a hormon csökkenti a fájdalom érzését. Az adrenalin, az endorfin és a ló akarata, hogy engedelmeskedjen lovasának, a vesztét okozhatja, ha a lovas nem figyel oda rá.

A csapatmunka elengedhetetlen: A segítõk munkája a verseny elõtti etetéssel kezdõdik. ( 3-4 órával a start elõtt). Napközben a segítõk tiszta ruhát adnak a lovasnak, takarót a lónak, vitaminokat, takarmányt, vizet, vödröt, szivacsot, pulzusmérõt, tiszta nyeregalátétet, pótszögeket, és rengeteg ételt és italt a lovasnak. Nem árt, ha van náluk pótpatkó is és annak felszereléséhez szükséges szerszámok.
Egy távlovat ugyanúgy kell edzenünk a hegyek, dombok közt, mint sima terepen ahhoz, hogy kondícióban legyen. Könnyen át kell menjen a vízen, nem szabad megijedjen a kocsiktól, motorzúgástól, mert az növeli a fáradtságát és pulzusát. Meg kell szabaduljon a túl erõs csorda ösztöntõl, amely idegessé teheti, ha más lovasok lehagyják gyorsabb sebességgel. Jó természete kell legyen, kiegyensúlyozott, nyugodt, jó anyagcserével. Akkor tudjon inni, enni, amikor meg van a lehetõsége rá, képes legyen vizelni, vagy lenyugodni és teljesen a lovasra hagyatkozni, ha szükséges.Ahhoz, hogy edzd a lovad meg kell osztanod vele az életed, alkalmazkodnod kell a szokásaihoz és ismerni pszichológiáját. Ismerned kell a kódolt jelzéseit amik a fáradságra, vizelési ingerre, vagy bizonytalanságra utalnak. Tudnod kell, hogyan aknázd ki elõnyeit és kerüld el hibáit. Ez nagyon nehéz. Vannak lovak, amelyek 10 éves korukban kezdtek gyõzni, és a húszas éveik elejéig fenntartották ezt. A jó távhajtó ló megfizethetetlen, mivel a vele töltött idõ helyettesíthetetlen.