A ló Kínában

Kínában valószínűleg Kr. e 3000 és 2300 között háziasították a lovat. Ázsiában először Kínában húzott a ló harci szekeret (Kr. e. 1450 és 1050 között). A ló erejét legjobban kihasználó szügyhámot is valószínűleg Kínában találták fel a Hadakozó Államok korában (Kr. e. 475-221). A Han-dinasztia (Kr. e. 209-től a 8. századig) korának kocsiábrázolásain látható, hogy nehéz kocsit akár 6 személlyel is el tudott húzni Kínában egyetlen ló, míg másutt a világon könnyebb kocsit egy-két személlyel csak több ló bírt el.

 A különbség a fogatolás módjából eredt, amelyre a példát a kínaiaknak az adhatta, hogy a kínai folyókon és csatornákon gyakran emberek vontatták  a partról a hajókat, és kitapasztalták a hevederek optimális elhelyezését a testen. Ezt alkalmazták a lovak fogatolásánál is, amivel "forradalmasították" a ló erejének felhasználását. A szügyhám Kínából terjedt el a belső-ázsiai népek közvetítésével később - a középkorban - Európában is.
A lovaglást azonban nomád szomszédaiktól vették át a kínaiak. (Ezt mutatja a híres agyaghadsereg - Kr. e. 210 - lovasainak felszerelése és a szibériai Pazirik - Kr. e. 5. század - lovas leleteinek hasonlósága.)

 A hunok vagy hsziungnuk ismételt támadásai (Kr. e. 4. századtól) ösztönözték Kínában a lovas harcmodor, a könnyűlovasság kialakulását, amellyel sikeresebben vették fel a harcot a lovas támadókkal. Emiatt vették át az íjjal és nyíllal való harc módszerét és a nyereg használatát (Kr. e. 7. századtól), és megkezdték a lovak tenyésztését és nemesítését. Kínai "lószerző" expedíciók indultak a mai Turkesztán területére, hogy onnan "vért izzadó mennyei lovakat", tarpánokat, türk lovakat hozzanak a Kr. e. 3. századtól Kínában használt kistermetű mongol lófajta "feljavítására".

A kínai szakirodalom a kengyelt kínai találmánynak mondja. (Az európaiak a sztyeppei népeknek tulajdonítják. Vö. Fodor István cikkét e számunkban!) Nem párosan, hanem csak a ló egyik oldalán helyeztek el kengyelt, amelyet vasból kovácsoltak. (Egy Nyugati Han-dinasztia kori [265- 316] sírból előkerült egy agyag lovasfigura, kengyellel.) Az első kengyelpár 322-ből maradt fenn, szintén egy sír agyaglovasán. Ekkor már valószínűleg a lovas biztosabb ülésének segítése volt a célja és hogy lehetővé tette a megtámasztást és a nyeregből való felemelkedést. A 4. századtól a kengyel elterjedt Ázsiában, és valószínűleg a nyugat felé zúduló népvándorlás hulláma vitte magával Európába is (6-7. század)