Lovak Világa - lovasok és lókedvelők honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 

  

"Az istenek a lovaknak fegyverül adták a szépséget"

 

Lóbarátok
Chat lovasoknak! Reklámozni és káromkodni tilos!
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Képek lovakról
 
Lovainkért
 
Lóegészség
 
Takarmányozás
 
A ló külleme
 
Lovas felszerelések
 
Lovagoljunk!
 

 

Tudtad?

 

Nagy Sándor legendás lova, Bukephalasz hátán vitte győzelemre seregét az ázsiai hadjáratok során.

/Bukephalasz-ról részletes cikket a Lovas történelemmenüben, a fejedelmek lovai név alatt olvashatsz./

 

 

 
Idomítás
 
Lovas sportok
 
Csikó születik
 
A hónap lova

 

Imperiál 

Imperiál, a magyar telivértenyésztés büszkesége, 1962-64 között 20 versenyt nyert, sikerült betörnie a Nyugat-európai elitbe. Fedezőménként is kimagaslóan teljesített.

 

 
Lovas történelem
 
Érdekességek
 
Számláló
Indulás: 2005-10-31
 
Indián lófajták

 

 

Indián lófajták

 

Az indián póni


19. század-i és kortárs indián pónik.

Ezt a fajtát először Anthony Hendry írta le 1754-ben.

A felnőtt ló átlagos marmagassága 140 cm körül volt, súlya kb. 700 pound, testéhez képest viszonylag nagy fejjel, "a fej, és a nyak úgy kapcsolódott, mint a kalapács két része", nagy kerek nyakkal, törzzsel, viszonylag súlyos vállakkal, és csípővel, szép, rövid, és erős végtagokkal, és kicsi patákkal. Színük nagyon változatos volt.

Robert Denhardt az indián póni eredetét a berber lovakra vezette vissza, melyek a észak-afrikai mór invázióval kerültek Spanyolországba a 8. században. Spanyolországben ezek a lovak keveredtek az ottani fajtákkal. Az Amerikába vitt lovakat a déli spanyol provinciákból, főleg Cordobából és Andalusiából gyűjtötték össze, melyek megőrízték a berber ló jellegzetes vonásait. Idővel ezek a típusok jelentették az indián lovak alapjait. William P. Clark kapitány, aki a határvidéken több erődben szolgált, jól megfigyelte az indián pónit. Azon a véleményen volt, hogy a kemény igénybevétel, a beltenyésztés és az eltérő éghajlat miatt ezek a lovak valamivel kisebbek lettek berber őseiknél.

Ez a fajta volt elterjedt a feketelábaknál, a síkságok többi népénél, valamint a fennsík nagy részében.

Az indián póni nem volt szép, de szívós volt, és erős, ugyanakkor gyorsabb volt a fehér ember lovánál. Trobriand ezredes 1867-ben az indián póni tulajdonságait dicsérte, a hadsereg lovaival szemben: "Az indián póni képes megállás nélkül 60-80 mérföldet megtenni napkeltétől napnyugtáig, míg lovaink többsége már 30-40 mérföld után kifáradt". Továbbá: "Az indián lovasok mozgása könnyedebb, gyorsabb, és hatékonyabb a mi lovasságunkhoz képest, ami azt jelenti, hogy mindig el tudtak szökni előlünk".

A bölényvadász életmód eltűnésével ezek a lovak is kivesztek. Földművelésre alkalmatlanok voltak, ezért 1890 előtt a Feketeláb Ügynökségre szállítottak több csődört, és néhány kancát. Fajtájukat tekintve ezek morganok, percheronok, és más nehéz testűek voltak. Keresztezve az indián pónikkal, nagyobb termetű, földművelésre fogható lovak jelentek meg, s 1940-re a Feketeláb Rezervátumból nagyrészt eltűntek az indián pónik, de néhány farmernek, és indiánnak köszönhetően, ez a fajta újra visszatért.

Napjainkban az American Indian Horse Registry tömöríti a bizonyos követelménynek megfelelő lovakat, és a Feketeláb Rezervátumban is újra tenyésztik a Blackfeet Buffalo Horse Coalition, Inc. jóvoltából.

 

Kajúszi Indián Póni

Az oregoni kajúszik átvették a népörszik lótenyésztő ismereteit, akárcsak állataikat is. Így aztán a kajúsziknak annyi lovuk lett, hogy a "kajúszi" név az indián póni szinonimája lett. Az 1600-as években Kanadába francia-normann lovakat szállítottak, ezek többsége percheron volt. A kajúszik ezek leszármazottait berber származékokkal keresztezték, s az 1800-as évekre kialakult a fajta. Mivel a francia lovak hajlamosak voltak a pöttyökre, és a fehér jegyekre, az indiánok igencsak tarka lovakat tenyészthettek ki. Az apalúsza, festett, és pinto lovakban ennek a fajtának a vére csörgedezik.

Felépítése kicsi, és zömök, marja magas, háta hosszú. A lejtős csüdök miatt jármódja sajátos, tört séta. Színe rendszerint aranyderes (roan). 140 cm-es magasságához képest, jól izmolt, erőteljes felépítésű.

Napjainkban a kaliforniai Porterville székhelyű Vadló Kutató Központ (Wild Horse Research Center) próbálja megőrízni a fajtát.

 
 
 

 

Nokota

 

Tradícionális és Ranch típusú nokota

Eredetük Ülő Bika elkobzott lovaihoz vezethető vissza. Amikor a főnök 1881-ben a Buford-erődnél megadta magát népével, lovaikat elvették, és kb. 350-et eladtak a helyi kereskedőknek, akik 250 kancát továbbadtak egy francia nemesnek, Marquis de Mores-nek, Mendota város alapítójának. 1884 nyarán 60 kancát adtak el a HT Ranchnak, ahol ezeket a lovakat telivérekkel, és percheronokkal keresztezték. Amikor Marquis de Mores 1896-ban meghalt, lovait eladták, és a maradékot a Little Missouri menti Bad Lands-re hajtották, ahol keveredhettek vadlovakkal.

A 20. század elején a rancherek válogatás nélkül lőtték le őket, mígnem az 1940-es évek végén létesült Theodore Roosevelt Nemzeti Parkba telepítették őket. Azonban az 1980-as években a Nokotákat arab, quarter, és más fajtákkal akarták keresztezni. Ekkor a Kuntz-testvérek annyi tiszta vérű Nokotát vettek meg, amennyit csak tudtak, hogy megőrizzék, ezt a fajtát. 1993-ban "Tiszteletbeli Állami Lovak" lettek.

Emlékeztetnek az indián pónira. Négyzetes, szögletes felépítésűek, erőteljes marral, enyhén lejtős farral, alacsonyan tűzött farokkal, erős lábakkal. A kékderes (blue roan), fekete, és szürke szín gyakori, míg a vörösderes (red roan), pej (bay) ritkább, és a gesztenyeszínű (chestnut), szürkésbarna (dun), grulla és palomino csak alkalomadtán fordul elő. A kék szemek, és a vele járó overo és sabino mintázat sem szokatlan. Jellemzően az overo mintázat egy vagy több szabálytalan fehér foltból áll a testen, valamint feltűnő fehér pofajegyekből. A tobiano minta nem fordul elő.

A hagyományos Nokotát úgy írják le, mint korai indián lótípus. 140-150 cm marmagasságú. Fejük egyenes, profilból enyhén konkáv. A fülük gyakran horgas a csúcsánál. Erős csontozatúak, és kemény patájúak.

A ranch Nokota már kevert vérű. Marmagassága 150-170 cm.

 

 

A csikaszau ló

Valamikor elterjedt volt a délkeleti csikaszau, cseroki és csaktau törzseknél. A csikaszau hagyományok arra utalnak, hogy néhány lovat szereztek De Soto expedíciójától. Később, angol kereskedők révén más fajták is megjelentek. A törzs így kezdete el kitenyészteni azt a lovat, ami a következő két évtizedben nagy szerepet játszott életükben.
A francia-indián háború során az 1700-as évek elején francia hadifoglyaikat egyenként cserélték lovakra. Az időszak csikaszau lovát a következőképpen írták le: kicsi, kb. 130 cm magas, zárt felépítésű, jól fejlett izomzattal.
A lónak nagyon rövid nyaka volt, és némelyiknek legeléskor szét kellett terpeszteni a lábait, mint ahogy egyes vadlovak és zebrák szokták. Rövid távú futásban verhetetlen volt.

A ló nagyon nyugodt természetű volt, és a törzs sokoldalúan használta: málházás, teherszállítás, vadászat...

Az 1700-as évek közepén, és az amerikai függetlenség után a csikaszau lovak nagyon kedveltek lettek a telepeseknél és máshol a gyarmatokon. A délen tartott parádékon és versenyeken a lovakat negyed mérföldön versenyeztették. 1792-ben a Knoxville Gazette dicsérte a csikaszau mén, "Poimingo" teljesítményét, akit a törzs szeretett főnökéről neveztek el. Amikor a törzset az Indián Territóriumra telepítették, a csikaszauknak volt a legtöbb lovuk, a ló ember aránya mintegy 3 volt az egyhez.

Az Outstanding Modern Quarter Horse Sires c. műben Frye, a csikaszau lovakat mint a quarter lovak igazi őseiként említette. Az 1800-as évek végén a csikaszau tenyészet kezdett kihalni az európai és arab állományokkal való keveredése folytán, és a mai quarter ló vette át a helyét. De még maradtak csikaszau lovak Outer Banks-en Virginia, Észak- és Dél-Karolina külső partjain.

1957-ben J. A. (Andy) Barker elhatározta, hogy feltámasztja a csikaszau fajtát. Az Észak-Karolinai Love Valley-ban megalakította a Csaikaszau Lóegyesületet (Chickasaw Horse Association). Barker Kanadába ment és a feketelábak vér altörzsének rezervátumából fiatal méneket hozatott. Az állatokat az atlanti-partvidék csikaszau lovaival keresztezte. A Nemzeti Csikaszau Lóegyesület központja ma Clarinda, Iowa államban, és a csoport tagjai olyan lovakat regisztrálnak és tenyésztenek, ami méretben, színben és jellemben megközelíti az eredeti csikaszau lovakat.

 

A pinto

A pinto jelentése foltos vagy tarka, s ezért így nevezik az ilyen színű lovakat. A foltos lovak sem ismeretlenek az Óvilágban, de az indiánok felettébb kedvelték a többszínű lovakat, és az ilyenek tenyésztésével próbálkoztak is. A spanyol musztáng vonásai a berber lovakra vezethetők vissza, s az észak-afrikai foltos berber lovaknak három fő színűk volt: a festett overo, a líbiai leopárdfoltos (fehér ló kis fekete pöttyökkel a testén és a paták felé), fehér ló pej vagy fekete fülekkel, valamint fejtetővel. A komancs nyelvben megkülönböztették a vörös, vörösessárga vagy fekete pintot. Voltak még vörös, sárga és fekete fülűek. A kájovák a pintot inkább nőnek való hátasnak tekintették. Napjainkban az 1947-ben megalakult Pinto Horse Association of America Inc. (PtHA) tömöríti az amerikai foltos lótenyésztőket, azért hogy fenntartsák a bármilyen fajtájú ló, vagy póni "színminőségét". Ezeket érdemes áttekinteni, mert az indiánoknál is előfordultak ilyen típusúak.

A tobiano az uralkodó és leggyakoribb szín. A lábak rendszerint fehérek, legalább a csánk és a térd alatt. A sötét foltok rendszerint egy vagy mindkét ágyékot borítják, és szabályosak, egyenletesek. A nyakon, mellkason és/vagy vállakon mindig van kerek vagy ovális folt, az ún. "harci pajzs". A pofa általában egyezik az egyszínű lovakéval (sima, orrfolt, csillag vagy hóka), míg a testszín sötét vagy fehér lehet. A sörény és a farok rendszerint két színnel kevert. A tobianok többségének foltja sima szélű. A többség hátán fehér. A tobiano rajzolat dominánsan öröklődik.

Az overo színű lónál a fehér általában nem keresztezi a hátat a farok és a mar között. Kívánatos, hogy mindegyik láb, vagy legalább az egyik sötét legyen. A pofa mintázat rendszerint lámpás. A testen levő foltok túlnyomórészt szabálytalanok vagy "fűrészesek", ahelyett, hogy éles elkülönülnés lenne a két szín között. A sörény és a farok egyszínű. Az overo, a recesszív gének által öröklődő fehér jegyek mintája, ami megszokott volt a spanyol eredetű újvilági lovaknál.

Sabino Overo: Foltos vagy deres (roany) főleg a foltok széleinél. A legmegszokottabb overo minta. Hátuk egyszínű. A minta a hastól és lábaktól terjed felfelé, és erősen deresek, valamint szőrüket fehér foltok pettyezik. A sabinonak gyakran pöttyös vagy deres jellegű pofajegye van. Náluk ritka a csillag vagy a hóka. A másik jellemzője, hogy három, vagy négy lábuk fehér. Ha testük nem túl fehér, akkor sörényük és farkuk egyszínű.

Frame Overo: Fehér foltok a ló törzsén sötétebb színű "kerettel". A frame overok 95%-a egyszínű a hátán a martól a farokig, és szokatlan, ha a farok kevert színű. A foltok széle határozott, fűrészes, gyakran belső pöttyökkel. A pofejegy vegyes. Legalább egy lábuk teljesen sötét.

Splash White Overo: Nagyon ritka. Szinte mindegyik splash white mindegyik vagy egyik szeme kék vagy szürke. Mintha felülről öntötték volna le, a minta a lábak felé csorog határozott, nem fűrészes szélű foltokkal. A háton gyakran húzódik fehér folt a mar és farok között. A láb rendszerint fehér a csánktól vagy térdtől, de előfordul az ellenkezője is. A nyaktő és a fül szinte mindig színes, de a szemek ritkán foltosak.

Medicine Hat: A ló teste fehér, sötét fülekkel és fejtetővel, ami sapkára emlékeztett. A mellkason lévő színes foltot "pajzsnak" nevezik. Máshol is lehetnek foltok, egyik vagy mindkét szemnél és a lágyékon. A szem gyakran részben vagy teljesen kék, főleg ha a szem körüli rész pigmenthiányos. Vannak kivételek, sötét szemek fehér bőrön. A "harci fejdísz" típusnál hasonló a mintázat, csak kevesebb színben, rendszerint csak kalappal és nagyon ritkán folttal más területen.

A fejdísz és pajzs színe vörös, barna, fekete, kék, bíbor vagy sárgásbarna, de mindig deres. Szemei rendszerint sötétek szemfehérrel, patái feketék, vagy függőleges csíkozásúak.

A síksági lókultúrában kedvelt típus volt, a komancs harcosok úgy hitték, hogy ha valaki ilyen lóval megy a csatába, akkor sebezhetetlen lesz.

A Spanish-Barb Breeders Association és a Spanish Mustang Registry próbálja megőrízni ezt a típust. Csakhogy bármilyen pinto ló ide sorolható, ha rendelkezik "sapkával". Az ideális típusnál sötét szín a szemeken, mellkason, horpaszon, és farkon. Azokat a spanyol lovakat, melyek csak fejdísszel, esetleg egy vagy két pajzzsal rendelkeznek, szintén ebbe a típusba sorolják, bár nem teljes értékűek.

A tovero leggyakrabban a tobiano és overo keresztezéséből származik. A legtöbb esetben az eredmény kétszínű minta keveréke.

Például egy tobiano lámpás pofajeggyel, és fűrészes foltokkal. Overo tobiano-szerű mintázattal, de fehér folt nélkül a hátán rendszerint tovero, és az egyenesnek tűnő, nem fűrészes foltok is árulkodóak.
Azonban bizonyos overo vagy tobiano lovak tovero típusúnak tűnhetnek, mégha nem is azok genetikailag.

 
 
 
 
Appaloosa
 
 

A fajta az idahói népörszi indiánoknak köszönheti létrejöttét, akik 1710 körül jutottak első hátasaikhoz, és hamarosan nagyszerű lovasok lettek. A Fennsík, ahol éltek, kiváló vidéknek bizonyult a lovak tartására. Okos és megfontolt tenyésztéssel a népörszi törzs és rokonaik a kajúszik hatalmas méneseket hoztak létre. A népörszik híressé váltak lovaik gyorsaságáról és szívósságáról, melyek közül a legkiemelkedőbb a hagyományos harci ló, az apalúsza volt. Bár az elnevezés eltörölhetetlenül a népörszikhez kapcsolódik, lehetséges, hogy eredetileg a palúszoktól ered, akik a népörszik és kajúszik közeli barátai voltak. Értéke kétszeresen vagy háromszorosan haladta meg az átlag lóét. A fennsík közelében élő síksági feketeláb indiánok pl. 1877 előtt nagyon kevés apalúszával rendelkeztek.

A híres expedíció egyik vezetője Meriwether Lewis 1806. február 15.-én feljegyezte a népörszi lovakról:

"Lovaik láthatóan kitűnő fajta; fenségesek, elegáns formájúak, élénkek és kitartóak... némelyek nagy fehér pöttyökkel szórtak szabálytalanul és elkeveredve fekete, barna, pej, vagy más sötét színnel."

Nem tudni, hogy hány népörszi ló volt pöttyös, de valószínűleg 10%-uk. Akkoriban a fehér, fekete-fehér és pettyes lovak iránt volt nagy az érdeklődés, ezeket kiemelkedő harcosok használhatták. Igen szemrevaló állatok voltak, az átlagos fennsíki tenyészetnél nagyobbak és nehezebbek, biztos lábúak és kitartók, jól alkalmazkodtak a fennsík változatos terepéhez.

Amikor törzs 1877-ben Kanadába menekült, de még a határ előtt meg kellett adniuk magukat, a katonaság elkobozta és eladta lovaik zömét. A fajta aztán elveszett, vagy felhígult a keveredés során. Azonban egy oregoni farmer Claude Thompson 1938-ban felismerte a fajta fontosságát, és létrehozta az Apalúsza Lovas Klub-ot, s ezzel megakadályozta eltűnésüket. A fajtát először, mint "palúsz ló"-ként írták le, utalásképpen a Palúsz-folyóra, vagy a palúsz törzsre. Az Apalúsza elnevezés 1938-től lett hivatalos.

Magassága 142 és 160 cm között mozog. Feje egyenes profilú, nyaka magasan tartott. Vállai dőltek, szép formájúak. Háta erős, fara kerek, izmos. Farka magasan tűzött, lábai szilárdak, szárazak, patái kemények. Szívós, kitartó, nagy állóképességű, igénytelen, barátságos, és ragaszkodó természetű. Jellemzője a ritkás sörény, és farokszőrzet.

Az apalúszának három különleges jegye van: (1) foltos vagy pettyes bőr a száj, orr, a szemek valamint a lágyék környékén, (2) a patát hosszában világos és sötét csíkok tarkítják, ezek a rendkívül erős paták jegyei, és végül (3) az íriszt körülvevő szemfehérje (sclera), ami hasonlít az emberi szemhez.

A tarka szín számos változatában tenyésztik, mint leopárd (sötét pöttyök világos alapon), hópihe (világos pöttyök sötét alapon), takaró (fehér csípő, ágyék pöttyös vagy sima), márványozott (kis sötét szórások világos alapon), zúzmarás (kis világos szórások sötét alapon), pöttyös (világos vagy sötét pöttyök a testen), takaró pöttyökkel, deres (roan), takaróval, vagy takaróval és pöttyökkel. Egyszínűek is előfordulhatnak. Az Apalúsza Lovasklub 13 alapszínt ismer el, mint a pej, gesztenyeszín, fekete, fehér és palomino.

 

Göndör ló


Göndör ló ábrázolása a téli krónikákban

A minikonzsu Vörös Ló rajzán is felismerhetők ezek a különleges lovak.
Több lakota és janktonáj téli krónikában az 1803-04-es évet úgy jelölik, mint a tél, amikor göndör lovakat loptak. A források viszont eltérnek abban, hogy kiktől szerezték ezeket az állatokat. Lehettek varjak, asszinibojnok, arikarák vagy paunik. Azonban egyetértenek abban, hogy gyapjas vagy göndör szőrű lovakat vittek haza, s az indiánok nagyra értékelték ezeket.

Bármennyire is szeretné az ICHO, a göndör lovat jelenleg még nem ismerik el fajtaként, csupán egy szőrzettípusként. Mindenféle méretű, külsejű, és színű lehet, csak a téli szőrzet változik a gyűrödt selyemszerűtől a hullámoson át, a loknisig. A sörény lehet spirálos, loknis, és rasztaszerű. A farok különféle mértékben hullámos, vagy göndör. A fül belső szőre is göndör, a száj körüli tapogatószőrök, a szempillák, és a csüdszőrzet gyakran göndör, vagy hullámos. A nyári szőrzet rendszerint sima, bár néha enyhén hullámosnak tűnhetnek. Némelyik ló szőre egész évben is erősen göndör, bár a téli szőrzethez képest már nem olyan vastag és hosszú.

A nevadai Damele család volt az első, ami a nevadai musztángménes göndör lovait összegyűjtötte és tenyészteni kezdte az 1930-as években. Ezeket más fajtákkal, saját arab, morgan ménjeikkel keresztezték. Az utódok is göndör szőrűek lettek, tehát a göndör gén öröklődhető. És más göndör vonások is megmaradtak, mint az erős csontozat és paták, nyugodt, értelmes, könnyen idomítható és barátságos természet, erős alkat és állóképesség. A tenyésztéshez más fajtákat is felhasználtak, mint apalúsza, hátasló, quarter és draft, mert a göndörök száma kevés volt. Napjaink göndör lovainak többsége az ő tenyészetük leszármazottai. Napjainkban a tenyésztők már inkább a göndört pároztatják göndörrel, és törekednek az eredeti típus megőrzésére.

Az indiánok is tenyésztik, főleg a Crow, Standing Rock, Crow Creek és Fort Berthold Rezervárumban.

 

 

Frissítések

2006.aug.29.

- Landadel

("Híres lovak" menüben)

- A lovak füle

(A "ló külleme" menüben)

 

 

  Kattints a képre a teljes mérethez!
 
Minden, ami a lovakkal kapcsolatos. Az oldalon legfőképp lovas hirdetések közt böngészhetünk számos témában, de e mellett lovas híreket, képeket, versenynaptárakat is találhatunk.
 
 
Lovas chat

Név:

 

Jelszó:

 

Az oldal saját chat-je. Jelszó nem szükséges a belépéshez, csak a nevet írd be, és kattints a belépésre. Ha beléptél várj néhány másodpercet, majd a chat belép a weblapunk chatszobájába.
 
 
 
Fajtaismertető
 
Lovas PC játékok
 
Suttogó cikkek
 
Lovas fórumok
 
Szavazás

Szavazás
Hol szoktál lovagolni?

Fedeles lovardában
Kinti pályán
Terepen
Kinti pályán, terepen egyaránt
Mindháromban
Nem Lovagolok
 
 
 
Lovak Világa
 
Híres lovak
 
Minden ami ló
 
Társoldalak
 

 

Játék ajánló:

 

Szedd össze lovaddal az összes patkót, és játszd végig az egyre nehezedő pályákat!

 Kattints IDE

 

 


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre