Akhal-tekini

Hazája: Türkmenisztán

Marmagassága: 150-164cm

színe: pej, sárga, fekete, fakó, palomino, cremello és szürke

természete: érzékeny, élénk vérmérsékletű, intelligens, bátor, ragaszkodó

Általános leírás

Feje kicsi, egyenes profilú, szemei kifejezőek. Válla dőlt, a mar kifejezett. Mellkasa lapos, nem túlságosan mély. Háta hosszú, fara csapott, farka mélyen tűzött.Lábai szárazak, erősek, patái kemények. A fedő és hosszú szőrök jellegzetesen finomak, vékony szálúak, rendkívül csillogóak, gyakran aranyló fényűek. Kitartó, nagy állóképességű ló, testalkata miatt a lovak között "agaraknak" hívják. Mozgásuk rugalmas, térölelő, kényelmes, könnyen kiülhető. Ügetésben mutat legszebben, vágtáját inkább laposan nyújtja, ami a sztyeppei lovakra jellemző.

Története

Az akhal-tekini a világ legrégebbi lófajtáinak egyike. Tenyésztésük már 2500 éve folyik. Ma a legnagyobb tenyészkörzet Ashabad környékén található, neve Ashabad Stud Farm, de híres a Saparmurad Nyazov, a Komszomol és a Sztavropol ménes is. Elismert tenyészet az Egyesült Államok területén is található.
A fajta valószínűleg hatással volt az arab telivérre, valamint az angol telivérre is, ugyanis a törökök abban az időben kedvelték a csillogó szőrű türkmén lovakat és Byerly Turk Törökországból származott.

Legenda

Az akhal-tekini lovak körül egy különös történet, a "vért izzadó" ló legendája kering. Ennek a legendának az a valóságalapja, hogy ezen lovak bőre igen vékony. Erős igénybevétel során, a kidagadó erek áttetszenek a bőrön és olyan hatást keltenek, mintha vérezne a ló. Ha valamilyen okból ezek az erek meg is sérülnek, a vér a bőrfelszínen keveredhet a valódi izzadtsággal, ami úgy látszik, mintha a ló vért izzadna.

A fajta használata

Intelligenciája miatt könnyen idomítható, tehetséges ugró és versenyló. Teljesítőképességükről csak annyit, hogy törékeny alkatuk ellenére teljesítettek egy 4128 km-es távlovaglást Ashabad és Moszkva között, valamint egy orosz lovascsapat Moszkvából A németországi Essenbe lovagolt az Equitanára. További sportbravúrjaik: 2000 méter 2 perc 10 másodperc és 4000 méter 5 perc alatt. A kitartásos magasugratás oroszországi rekordját is ki tartaná más, mint egy akhal-tekini, 2 méter 40 centivel. (Pillantsunk csak vissza a marmagasságára!) A díjlovaglásban sem kell szégyenkeznie a fajtának. Alapjában véve szelíd, kezes állatok, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy régen a jurtában laktak a családdal, ahol kisgyerekek játszottak a lábuk körül, de érzékeny természete miatt nem minden lovasnak megfelelő. Tartásuk több teret és odafigyelést kíván, mint más fajtáké. Veleszületett bátorságuk és önállóságuk rossz bánásmód mellett a lovas ellen is fordulhat.