[161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
Sziasztok! Boda Barby vagyok. Én egy szomorú történetet mesélek el nektek...
...Az egyik lovas clubban, ahova járok, van egy Komornyik nevű ló. Nagyon szerettem vele lovagolni, lendületesen haladt előre mind ügetésben, mind vágtában. Egyik nap, amikor meglátogattam, a beborult ég már rosszat sejtetett velem... Bementem Komor bokszába és arra lettem figyelmes, hogy Komy egyfolytában csak egyhelyben áll, mozdulni sem akar. Hamarosan jött az állatorvos, aki közölte, hogy Komor beteg, megmérgezte magát, de nem tudják mivel. Onnantól kezdve minden nap meglátogattam, állapota napról napra rohanásszerűen romlott. Harmadnap már el vol feküdve és nem tudott felállni. Aznap éjszaka átvizsgálták a belét, és semmit nem találtak benne. Akkor már teljes testét kiverte a víz és a fájdalomtól hátrafeszítette a lábait. Én egyfolytában mellette voltam, hajnalban, reggel, délután, este, még éjszaka is. Ám harmadnap nagyon sokáig ott voltam, de lassan haza kellett mennem. Akkor simogattam meg utoljára, mert látszott rajta, hogy már nem éli meg a reggelt. Többiek mesélték, akik ott voltak a halálánál, hogy előtte kiszakította a karabíneres láncot a falból és őrült fájdalmában vágtatott a milliomos istálló folyosóján, mígnem összeesett és meghalt még aznap éjszaka, pár órával az első hó leesése előtt. A lovarda legjobb lova volt...
... Én másnap reggel meglátogattam, akkor ott feküdt az istállóban holtan, jéghidegre fagyva, üveges szemekkel. De én még azokban az üveges szemekben is megláttam azt a szelíd tekintetét. Odabújtam hozzá és megsimogattam halott testét... Nagyon hiányzol, édes Komornyik!... |
Sziasztok!
Az én történetem így hangzik:
Engem Ildinek hívnak és 13 éves vagyok! Van 5lovam +1 csikó
A történet lényege amikor Papyrust a legelső lovamat kaptam én törtem be. Ez volt Kb. 3 éves koromban. azóta is lovagolok és 1szer sem estem! Nagyon szeretem a lovaimat! nah mind1 térjünk a tárgyra! Szerintem sokan vagy kevesen. de vettek részt fedeztetésben. Mind1, az én Papyrusom és az én Jinnym. ők nekik segítettem apukám volt még ott. de ő csak fogta Jinnyt. jó érzésvolt amikor az ellésben is segíthettem Jinnynek! Michado az én eggyetlen tarka Meggy pej lovam született 2007.09.19 Amikor én csak én 1993ban születtem. de 09.19.
Imádom és eddig egy lovam sem pusztult el! remélem ők is olyanok mint a halhatatlan de 1etlen lovam. Michado!!!!
puszi. köszike hogy elolvastad! |
Az én történetem!
Az én történetem úgy kezdődött, hogy elmentünk anyukámmal lovagolni. Anya nem lovagolt csak én, ahova én járok lovagoni ott mindig terepre megyünk. Nem is volt olyan szörnyű az elején, és már jócskán lovagoltunk 1-2 órát amikor elkezdtünk vágtázni. Ugye hárman vltunk és azt hiszem ez volt a szerencsém. Már vagy félórája vágtáztunk amikor az én lovam névszerint Monda, megilyedt egy most kapaszkodjon meg aki olvassa egy fűvel benőtt fatönktől. Nem tudtam mitől ilyedt meg de amikor észbe kaptam akkor már lefelé gurultam a hegyoldalról. Ugyanis felszaladt a lejtőre. Amikor észbe kaptam akkor már elszaladt a többiek után. Kiabáltam hogy ˝áljatok meg, álljatok meg˝. Mondácska elvesztette a kantárját út közben mikor futott utánuk. Nagyon haragudtam rá, de aztán rájöttem hogy nem tudok rá haragudni mert nagyon szeretem. Aztán vissza ültem rá. Ja és aznapra uratást terveztünk, de végül nem lett belőle semmi. Amikor visszaültem rá akkor nagyon fájt az oldalam. Ugyanis volt rajta egy kb. 10-15 cm- es horzsolás. Aztán amikor pár hét múlva el múlt még akkor is fájt. Mondtam anyánanak, hogy menjünk el orvoshoz, mert lehet hogy elrepedt a bordám. De anyukám csak azt mondta, hogy miért nem három héttel ezelőtt mentünk el, mert ilyenkor már kiröhögnek az orvosok.Azóta is járok lovagolni. Bár mostanában ritkábban mert nagyon saras odafönn a talaj és csúsznak a lovak. Meg azért is mert most vagyok nyolcadikos és a felvételire kell tanulnom. Habár szívesebben lovagolnék. |
Velem az történt,hogy amikor elsőre amikor szabadon engedtek léptem azután a ló megijedt és ügetni kezdett én nem tudtam megfogni és egyenletesen ügettem tovább megint megijedt és már vágtázott is.Meghúztam a szárat és tovább ügetett aztán jól megszoktam a ritmust és már beleéltem magam "jujj de jó szépen ügetek és meg fognak dicsérni!" amint elmosolyodtam vágtába ugrott és olyan élesen irányt váltott hogy nem tudtam kapazkodni sem és akkorát estem ,hogy mindenki odarohant hozzám ,hogy jól vagyok-e de én persze szerencsésen estem és röhögtem a meglepődött pofáktól!
Azóta sem szeretek ráülni Barbira a 17 éves heréltre akinek igazából Báró volt a neve de Barbinak becézték. |
| Sziasztok!
Hát, ami velem történt, sose fogom elfelejteni!
6 éves voltam és alig 1 m magas. Édesapámékkal lementünk a vidéki lovardába, ahol lovagoltam. kértünk egy nyugodt pacit, mert sajnos az én lovam elhullott. Kihozták az unokanővérem versenylovát, Kacért. Álomszép fekete csillogő szőrzete volt.
Fél órát szerettem volna lovagolni futószáron. egy fiatal nő volt a ló kezelője, vagyis futtatója. A hölgy 10 perc elteltével kért egy ostort, amivel a lovat tudta írányítani. egyik rosszul csattanó ostorhangnál a ló megzavarodott, és megvadult. Kiszabadult a futószárból, és a karámon belül elkezdett vágtázni.
Anyum elmondása szerint a ló ágaskodni kezdett, megpróbált ledobni magáról, ami 3. menetben sikerült neki. Triplaszaltóban zuhantam le Kacér mellé, de semmi bajom nem lett. Karcolás nélkül megúsztam a balesetet. Azóta 16 év telt el, úgy, hogy ló közelbe se merek menni, nem hogy lóra ülni! Ha mégis ló van alattam, azonnal azt mondom, mindegy milyen szőrzetű, csak fekete ne legyen!
Hát, ez az én történetem.... |
| Már 1 éves koromban rajongtam a lovakért. Volt is egy lovunk Móni.Az Ő hátán ültem e löször méghozzá 1 éves koromban.Februárban a pukám eladta mert sehogyse akart csikót fogni.Így azóta lasssan én is kezdtem kiábrándulni a lovakból.Ápri-
lisban vhogy újra rám tört ez a szenvedély.Nyáron jártunk fogathajtó versenyekre és nagyon megszerettem ezt a lovas sportot. Egyszer otthon kijelentettem apuéknak hogy szerettnék még egy lovat.Szerencsére ez nem volt a kadály hiszen olyan családban nöttam fel a hol mindig volt ló.Szeptemberben újra elmentünk egy fogathajtó versenyre.Akkor még nem volt lovam.Ott megnyertük a fődíjat egy csikót. Imádom őt!!
Magdi
|
Szia elszeretném mesélni azt velem mi történt . Minden egy lóval kezdődött majd végződött majd újból egy lónak köszönhetem mind azt amit mindjárt elmesélek .
Nagyszüleim régebben tartottak lovat ezért 5 éves lehettem mikor a lovak szerelmese lettem én is . Sajnos mivel családom nem igen gazdag és az idők alatt nagyszüleimnek el kellet adniuk a lovakat nem tudtam elkezdeni lovagolni . 9 Évesen megkaptam Romit , egy csoda szép éjfekete színű ügető lovat . Nagyon szelíd volt és vele elkezdtem lovagolni tanulni . Kedves lovas oktatóm révén sok mindent megtanultam például a gyógy lovaglást is . Majd megint történ az életünkben hullámvölgy és Romitól és egy másik lótól el kellet válnom . Apuék eladták majd elköltöztünk . Bolygó maradt velünk ekkor kivel sokáig lovagolhattam ő volt a legelő ló aki ledobott aki rossz emlékeket szerzett az eséssel kapcsolatban de visszaültem . Bolygót aztán egy nagyon gazdag ember minden áron megakarta venni és ugratni akarta mert ugró ló volt . Pár évvel később mikor elmentünk meglátogatni nem akartam rá ismerni mert olyan állapotban volt . Kiherélték a lábait tönkretették , több seb és sérülés is volt rajta szörnyű látvány volt nekem aki látta , hogyan is nőtt fel . Majd apu fél évvel később mikor 12 éves voltam beállított Maryvel a mostani lovunkkal . Én törtem be és kezdtem vele lovagolni . Ezen a lovon tanultam meg egyedül szőrén lovagolni és sok munkám volt benne mivel egyedül dolgoztam vele mindent a régi tapasztalataimból tanítottam meg neki .
Majd 16 éve koromban történt az a bizonyos dolog amit sokat úgy állítják kitaláltam vagy a suttogóból való de nem így van így történt . Tél volt , nagy hóviharok voltak fent a falun ahol laktam iskolai szünet volt , már három hete nem tudtam Maryvel kimenni és megmozgatni annyira szörnyű idő volt akkoriban . Mikor aztán kimentem apunak mondtam rakjunk rá futószárat , kérleltem könyörögtem de ő azt mondta ismeri a lovat . Megbíztam apuban és ez volt a baj . Mikor kiértem egy földes útra felakartam ügetni egy lejtőn , igazából nem is én akartam apu ordított rám csináljam meg különben levesz a lóról és összever . Szóval megindultam a lejtőn és nyugtatgattam a lovat mire az elkezdett felfelé bakolni és ledobott . Ám magának is ártott ezzel , mert amint sikerült ledobnia ő is elesett és ő jobb oldalt csúszott lefelé én meg baloldalt , apukám a lejtő alján nézte ezt és nem tudott sok mindent tenni . Próbáltam elkapnia kantárt majd nagy nehezen a lejtő alját sikerült . Mivel a bal kezemmel kaptam el Mary felugrott felrántott és ezzel a rántással meghúzta jobban a kezem . Agyrázkódásom volt , a bal kezem elrepedt a homlokomon egy órjási seb volt ami vérzett a jobb bokám be volt dagadva de annyira megrémültem és elvesztettem az a csodát amit a lovakban láttam , hogy onnantól nem akartam felülni lóra. Gimnáziumba mennem 4 évet ültem ott elvégeztem és lassan ez alatt az idő alatt elfelejtettem mit is jelentett számomra aló. majd megismertem mostani barátomat , aki lovasíjász és lovát Csengét . 4 év alatt sok lóval találkoztam de mikor Csenge szemébe néztem volt valami leírhatatlan ami miatt egy láthatatlan kötelék született kettőnk között . Csenge a ló szállítótól retteg még a mai napig is , de mikor ott vagyok valahogy mindig nyugodtabban tudjuk felrakni . Azt hiszem amióta el kezdtem lovagolni azóta én is ezt érzem amit ő . Megtanultam újból bízni a lovakban szeretni őket akkora szeretettel mint 5 éves koromba . Azóta már lassan eltelt egy év és most újból vágtázok és élvezem azt a csodát, amit a lovaglás közben megélhetek .
Nem mondom , azt , hogy kihevertem, ami négy éve történt azóta nem tudok megbízni se az otthoni lovunkba sem apukámban .
Viszont sohasem a lovat hibáztattam, hanem mindig aput, hisz ő tehetett erről az egészről.
Hát nekem ez a legnagyobb történetem, amit megszerettem volna, veletek osztani remélem , van aki elolvassa .
További jó napot kívánok!
Vinkler Vivi a Lovasok és Íjászok oldalnak főszerkje voltam.
|
Sziasztok!
Lili vagyok. 6 éve lovagolok. Már annyit estem, hogy össze sem tudom számolni. Bár amikor elkezdtem lovagolni, egy olyan helyre mentünk, ahol tök beszari és idegbeteg lovak voltak. Én voltam kb. 5-6 éves. Ezeken a "jó természetű lovakon" vittek ki terepre. De azóta már másik helyre járok, ahol megtaláltam álmaim lovát: egy 6 éves magyar fv.-t, Bolygó-t. Az egyik esésemet mesélem el, amikor Bolygón ültem, aki már régen nem mozgott, ezért túl sok volt benne a kakaó, elrohant velem. Az út egyik felén volt egy kupac szemét, a másikon pedig egy akácos. A drága kis Bolygó persze megijedt a szeméttől és egyenesen betrappolt az akácosba. Én csak arra emlékszem, hogy kapaszkodtam a nyeregbe, éreztem egy ütést (gondolom egy ág volt) és bamm már lent is voltam a földön. Bolygó úgy gondolta, hogy játszik egy kicsit, ezért elügetett. Csak hogy arra jöttek a kwadosok és a lovam elkezdett hazafelé galoppozni, csak nélkülem. Nekem meg majd lekopott a lábam mire a többiekkel hazaértem.
|
Szia! A lovak szokták egymást csipkedni (játékból is) és mivel ez a paci még csak 3 éves, gondolom unatkozik ott egyedül és azért csinálja. Ilyenkor az orrára kell ütni, mert különben még jobban elkanászodik. Nem kell nagyot ütni, mert a ló ott az orránál elég érzékeny.
Az én lovam nyerelgelésnél harapdált picit, aztán egyre nagyobbakat, és az orrára ütöttünk. Nem volt nagy ütés egyáltalán, de azóta nem harapdál. |
| Sziasztok!Papámnak van egy lova ami már majdnem 2 éve nála van,3 éves a paci és sajnos csipkelődik!Egyik nap nemrég mentem,hogy meglátogatom őket,megsimogattam a lovat(Rigó) és csak csipkelődött de az nem fájt mert csak a ruhámat,aztán rászóltam,hogy ne csinálja mert nem jó ha rászokik,de nem akarta abbahagyni ezért már pont elakartam menni és elkapta a combomat.Nem harapott meg olyan nagyon,de belilult,és kissé megijedtem!Tudtam,hogy nem a ló a hibás,hanem aki nevelei,és az a papám volt!Már öreg és nincs sok türelme hozzá,pedig a ló ilyen korban a legtanulékonyabb és még be sincs törve,most szándékozták elvinni betöretni!Amugy egy aranyos kis ló,hucul a fajtája!Valaki nem tudná megmondani,hogy miért harapott meg a ló?Hallottam olyanról is,hogy egyedül érzi magát és azt szeretné ha ottmaradnék vele!Ebből nem tudom,hogy mi igaz.Valaki tudna rá választ adni???
Előre is köszönöm!
Sziasztok!
Puszi mindenkinekk:Adél |
| Sziasztok! Én sokat estem már lóról és megtanultam nem leesni már 2 éve hogy nem estem lóról. Most hétvégén is szőrén lovagoltam az én kis lovacskám kinn a mezőbe :) Király |
| én még életemben nem estem le a lóról.Vége:) |
| Én csak egyszer estem (át) egy lovon.
Az úgy volt hogy:a lovardába ahova jártam hoztak egy új pacit ,póni volt neve:Szamóca
Mindenki kiakarta próbálni persze én is.
Valahogy én lettem az első mert a többiek előre toltak,(na mindegy), szóval már ott álltam Szamóca
mellett éppen ismerkedtünk amiko odajött az oktatónk a Viktor és asztmondta hogy ő majd segít
felszállni(mert ahoz képest hogy póni elég magas
volt(!!!) megfogta a bal lábamat és fellendített
csak hogy túl nagy volt a lendület, és én meg a ló
másik oldalán landoltam.Jól megijettem és lángolt a fejem szégyenemben,Szamóca úgy nézett le rám mintha azt kérdezné a szemével hogy: Na most meg mivan,mi olyan érdekes ott lenn!!!? A többiek pedig dőltek a nevetéstől,és alig bírtak megkapaszkodni a karám keritésében.
Egyszerpedig az unukatesóm csúszott le Dámáról
Azért mert éppen az ügetést gyakoroltuk én Szenyór hátán (4éves herélt) ő pedig Dámán (6éves kanca) még elég bénák voltunk (habár még most is) szóval egyszercsak elkezdett szépen lassan lefelé csúszni, én szóltam neki hogy kapaszkodjon,mindjárt megállunk de Ő azt mondta hogy ne álljunk meg mindjárt felhúzza magát, én már alig bírtam ki nevetés nélkül, és ő is elkezdett kacagni,nem bírtuk abbahagyni és végül már Dáma sörényét markolászta és rázta a röhögés.
Elég szánalmasan nézhettünk ki, két idióta liba rötyög a mostmár vágtába átcsapó lovak nyergében!
Aztán végül Szenyórra és Dámára is átragatt a jókedv és még jobban belehúztak,akkor már tudtam hogy most ár itt a határ, és visszafogtuk őket.
végül teljesen felborult a rend unokatesóm lecsusszant a földre és igyekezett megállítani Dámát.
Végül én is megálltam,szépen rendbeszedtük a két szerencsétlen lovat,és aztán jól kiröhögtük magunkat!!!
Ennyi volna!
|
Lovas túra 2007. 04. 28.
Zichy Hotel
2007. április 28-án lovas túrát szerveztünk Kistápéra, és a Zichy Hotelben rendeltünk ebédet. A lovas túrák rendszeresek nálunk és minden helyen nagyon szívesen látnak bennünket.
Részt veszünk szüreti felvonuláson is – amire mindig személyesen hozzák a meghívót – ahol igen szívélyesek az emberek.
A kistápéi túrának azért is örültem, mert a gyermekkoromat ott töltöttem. Azt a házat vették meg és építették át, ahol a szüleimmel éltem éveken keresztül. Már alig vártam, hogy láthassam azt a fát, amit gyerekkoromban oly sokszor másztam meg. Nagyon boldog voltam, amikor végre odaértünk, de sajnos ez a boldogság nem tartott sokáig.
Tavaly tavasszal már voltunk ebben a Hotelben és igen kedves volt a fogadtatás. Az igazgatónő – aki már nincs az intézményben – megmutatta a szállodát, a szobákat, a fitnes termet, a borospincét, nagyon kedvesen kalauzolta el ezt a kis társaságot. Persze akkor is lóháton érkeztünk, mint ahogy most is, és talán elmondhatjuk, hogy beterítette a ruhánkat a por.
De most folytatnám azt, amiért belekezdtem ebbe a kis irományba.
Éppen egy soproni focicsapat ült a Zichy Hotel teraszán – akik között még barátságos emberek is voltak –, amikor megérkeztünk, hogy elköltsük az előre megrendelt ebédünket, ők üdvözöltek bennünket. Természetesen mi nem ülhettünk le a focisták közé, hiszen „koszosak” voltunk, ezért az új tulajdonos úgy döntött, hogy kiviteti a sörpadokat a fűre, aztán ott „megterítettek” e díszes társaságnak. Étlapot és itallapot nem kaptunk, ami szerintem alap főleg egy négycsillagos étteremben, ezért fogalmunk sem volt arról, hogy miért mennyit fogunk fizetni. A pincérek csak fintorogtak, amikor bármit kérdeztünk, esetleg kértünk tőlük. Amikor elkészült a babgulyás, amiben sem bab, sem hús nem volt, kénytelenek voltunk saját magunkat kiszolgálni, mert arra nem méltattak bennünket, hogy kihozzák az ebédünket. Még az italokért is saját magunknak kellett bemenni az étterembe, de persze a mosdót nem használhattuk. Viszont az udvari mosdót igen, amiben sem WC papír, sem szappan, sem törölköző nem volt.
Amikor kértük a számlát, akkor került fel a hab a tortára minden lovas számára. Kértük a pincért, hogy legyen szíves külön-külön számolni, mire Ő hanyagul azt válaszolta, hogy ahhoz neki nincs kedve. Végül aztán nagy nehezen rávettük, bár ezért elég nagy árat fizettünk, ugyanis képes volt felszámolni 10%-ot felszolgálási díj gyanánt. Azt ugyan nem tudom, hogy mit és kinek szolgált fel, mert nekünk mindenért be kellett mennünk az étterembe, mint ahogy ezt is említettem már fentebb. Végül sikerült neki nagy nehezen összeadnia három tételt, ami az alábbiak szerint alakult:
- 1 adag babgulyás (hús és bab nélkül) 1.050,- Ft
- fél liter sör 500,- Ft
- 3 cl Jägermeister 700,- Ft
Tehát 2.250,- Ft-ot + 10% fizettünk fejenként azért, mert voltak olyan kedvesek és megengedték, hogy sörpadokon ülve külön étkezzünk mindenkitől, mintha valami megkülönböztetett egyedek lennénk. Úgy tűnik, hogy a Zichy Hotelben nem az számít, hogy van-e az embernek pénze, hanem az, hogy milyen ruhában megy oda. Gondolhatták volna, hogy egy lovas túrázó csapat nem nagyestélyiben és talpig szmokingban fog megjelenni, szerintem még az is emberségesebb lett volna, ha inkább azt mondják a telefonban, amikor megrendeltük az ebédet előre, hogy sajnos éppen rendezvény lesz náluk, úgyhogy nem tudnak minket fogadni. Azt hiszem, hogy az előző tulajdonos ezt sosem tette volna meg sem velünk, sem másokkal. Egyszerűen felháborítónak tartom, ahogy viselkedtek velünk, arról nem is beszélve, hogy 27 ezer forintot hagytunk ott egy olyan levesért, amiben szinte semmi nem volt, és pár pohár italért, közben pedig az étterem vendégei fényképezték a lovainkat. Szerettem volna nyáron a családommal eltölteni pár hétvégét, persze nem lóháton érkezve, de azt hiszem, hogy inkább ellátogatunk más helyre, mert itt olyan szinten dívik a sznobizmus, hogy az már vérlázító.
Sajnálom, hogy az a hely, ahol a gyermekkorom legszebb éveit töltöttem ilyen emberek kezébe került. Mi tisztességes emberek vagyunk, és keményen megdolgozunk mindenért, bár nem tartozunk a milliomosok közé, de nekünk is kijár a tisztelet és a megbecsülés, de sajnos a Zichy Hotelben csak a megalázás jutott, amiért horribilis összeget fizettünk.
V.I. |
| épp ez az,hogy a lovat nem megállítani kell,amikor bakkol,hanem hajtani előre...és a fejét meg feltépni! |
| Szijasztok!
Van egy fél lovam, Gazduram, 8 éves,sárga,angol telivér herélt.(mostmár.)Futott is, fedezőmén is volt, de nagyon jószándékú ló. Ahol most van, (magánterület),van több barátja is.(Majd róluk később mesélek!:)
Tehát, most húsvétra két új kanca érkezett hozzánk.
Csillag és Felhő két furioso ikerpár:). Gazduram mivel fedezőmén volt, tudja h mit vesztett el, ezért most az adrenalin szintje kb 150 lehetett:). Mind1 felültem rá a a kancáknak bemutatót tartott, felemelet fejjel, magasra emelet patákkal, gyönyörűen ügetve, és "röfögve" ment. Nem bakolós ez a lényeg. Szóval nem estem le, meg nem csinált semmit, csak azthitte h ő a vezércsődőr a bandában.
A többi ló:
Síva:10 éves kanca, ismeretlen származású, van benne egy kis sodrás, és a nagyapja angol telivér. Ő a legtemeramentumosabb paci.
Szamuráj:5 éves hatalmas hannoveri, de a szívében még igazi kiscsikó.
Rezgő:13 éves gidrán kanca. Nagyon aranyos.
Mariner:egy kicsit hisztis angol telivér.
Genovéva:angol telivér, elég "szemét" attól függetlenül naon szép!
Szultán:Egy kis póni. 3 éves
Salamon: Ő is egy póni, mindenesetre van benne arab vér is. Ő 7 éves.
Csillag és Felhő: róluk fentebb olvashattok. |
| A lovasok segitségét kérném.Tavaly agusztusban leadtam legelőre 6 éves angol telivéremet,de az illetö eladta a hátam mögött és azt mondta hogy kólikában elpusztult.Aki tud valamit egy 7 éves pej herélt a. telivérről kérem irjon.Különös ismertető jele bal hátulsó lábán van egy forradás a párta felett.Köszönöm |
| SZIASZTOK Ramona vagyok!kezdö lovas, ma 23-án kitaláltam hogy fölszeretnék ülni Vater lovára 2 és fél éves csödör kb. 10 szer volt kocsiba fogva! Nyereg ma volt rajt elöször miután, nyereg alatt jol lefutoszáraztuk felültem rá kicsit ilyedezett de megusztam esés nélkül én voltam az elsö lovasa.Jo volt.
ennyi
|
Sziasztok! Dóri vagyok!
Amikor elmentem a lovardába szokásos vasárnapi nap volt. ( minden vasárnap és pénteken járok lovagolni ) Azt mondta az edzős, mi csoportba lovagolunk, hogy irány terep! Olyan boldog voltam:) Kedvenc lovamon Tatán mentem ki terepre a többiekkel. Amikor ott voltunk, hogy vágázunk el is indoltunk, na jó Tatuska bakol egyett, na jó megin... kiderült annyira élvezte a terepet örömébe bakolt:) Én is nagyon bolgod voltam:) NAgyon jó volt. Aztán rákanyarodtunk a terepakadályra, Tata húzott rá mint a "barom", nem téptem bele a szájába, hanem inkább a csizmmmal próbáltam lefékezni egy kicsit, kb 140 cm-s akadály lehetett:) Olyan jó volt megugrani, olyannak éreztem mgamat a mikor előre nyujtottam a nyakán aszáraz, felemelkedtdem a kengyelbe, mintha csak versenyen lennék:) . Olyan jót ugrottunk, még ugrottunk sokat:) Nagyon élveztem:) Amikor visszafelé indultunk adtam a hosszúszárat, paskoltam szinte egész visszafelé uton:) Nagyon jó vol:)(ismét) aztán amikor bevezettem a boxába leszerszámoztam meg minden hoztam neki egy halom almát és répát! Olyan édes volt utána egész végig a zsebembe kutatott, hogy van e még:) Aztán még el lovaztam magam, beszélgettünk a többiekkel:) Tatus tesója a szomszéd boxaba van, őt Varázsnak hívják:)
Tatus adatai:
herélt
7 éves ( de iszonyú nyugott, nagyon jó tanító ló... bár én már 4 éve lovagolok...)
nagyon aranyos
kedves:)
Én 4 éve lovagolok eddig 2 versenyen vettem részt:). De tavasszal elkezdődik a versenyszezon, akkor ugrató kategóriába indulok majd:)
Köszike, hogy elolvatad:)
Dóri |
Szaisztok!
Végig olvastam minden írást, és ha nem ismerném a lovakat..... írjatok nekem néhány szép történetet is. Pl. tanítgattam középső lányocskámat, hogyan is kell leugrani a lóról, lépben ill. ügetésben. Mert ugye jobb ha tudja az ember hogyan is kell elhagyni a "süllyedő hajót" mintha magának kell ezt néhány törés árán megtapasztalni. Szóval a mi pacink Neve aranyba legyen foglalva: Herceg. Lépeget, miközben gyermekem szőrén ülve bátortalanúl megpróbál lecsúszni rola. Döl oldalt, keresi a kapaszkodót a nyakán, probálja a lábát átvenni a hátán, szóval kezd már-már lecsúszni végre szegény pára hátáról. Mikor arany lábú paripám megérzi ezt és földbe gyökerezik mind a négy lába. Probálom megmozdítani, de semmi, köszobor lett belölle. Na kezdjük elöről vissza ül gyermekem rendesen és lám lovam életre kell. Újra csuszás és lovam újra sóbálvánnyá vált. Na ez így nem fog menni ez a ló nem engedi, hogy ilyen bénán leess a hátáról. Légyszíves egy mózdulattal gyorsan leesni, mert különben megsejti mire készülsz és még leesni sem enged. Azt olvastam valahól, hogy a ló az ember után a harmadik a sorban, aki képes a gondolkozásra. Hát ha van valakinek ezzel kapcsolatos története azt de szivesen olvasnám. Ja én is esetem le de én estem le, én-én egyedül. Ha a bicikliről is leestem, még soha nem ecseteltem biciklim, mit és hogyan csinált épp rosszul. Ha felveszed a lovat a hátadra és ott megilyed vagy bakol, akkor jogosan leszithatod, miért nem maradt nyugton, miért nem segít inkább. Egy: Halk szavú...... üdvözlettel! |
[161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
